Szabó Gyula, igazi törzsgyökeres dorogi szurkolóval beszélgettünk, a Dorogi Atlétikai Club múltjáról, olvassátok el vele készült interjúnkat.
Mesélj kérlek röviden, hogy kapcsolódsz a dorogi sportélethez?
Úgy gondolom, hogy a régi dorogiaknál mindenképpen, de szerintem az újaknál is hasonló, valahogy Dorogon majdhogynem evidens, ha az ember öntudatra ébred és az elsők között a sport amivel közvetlen kapcsolatba kerül. Szinte nincs olyan dorogi ember, aki ez alól kivételt jelentene. Velem is így volt, mintha zsigerből bennem lett volna és pici koromtól kezdve jártam ki a sportpályára, főleg a nagypapám vitt magával és nagyon tetszett minden, amit ott láttam és ahogyan éreztem magamat. Rengeteg olyan ismerősünk volt, aki szervesen kapcsolódott a klubhoz, mint sportoló és nem volt kérdés, hogy majd én is ki szeretném próbálni magamat. A futball volt a fő-fő kedvencem, gondoltam, hogy majd próbálok versenyszerűen, vagy legalábbis igazolt sportolóként valamit tenni a jövőmben. Akkoriban még más rendszer uralkodott, valami oknál fogva nem volt olyan korai képzés, amikor betöltöttem a 9-et akkor jelentkeztem 1978 nyarán és onnantól kezdve én hivatalosan is a klubnak a tagja voltam. Gyakorlatilag mondhatni, hogy ezt örököltem, nálunk a családban is, szomszédok, de legalább családonként 1 ember kapcsolódott a sporthoz. Ismerőseink közül is mindenkiről előbb utóbb kiderült, hogy valamilyen szinten a sporttal szoros kapcsolatban áll. Nagyjából így tudnám összefoglalni ezt, ha dátumot szeretnénk említeni, akkor 1973. Akkor voltam először foci meccsen is, mindjárt ki is fogtam egy NB1-es nyitó bajnoki mérkőzést. Életem meghatározó élménye volt.
Mit gondolsz mitől volt különleges ebben az időszakban törzsszurkolónak lenni?
Úgy érzem, hogy mindenki, aki a dorogi sporttal kapcsolatba került és szimpatizáns, vagy éppen aktív sportoló a sajátjának tekintette a klubot. A helyi gyökerek és azok a példaképek, elődök akik a DAC-ot képviselték hihetetlen pluszt adhatott mindenkinek. Ez egy helyben gyökerező mozgalom volt és valószínű, hogy ez átjött az embereknek a kollektív tudatába. Az egész sport nem úgy indult, hogy egy mecénás gondolt egyet, hogy az én pénzemet befektetem sport tevékenységbe, hanem itt több ember együttes akarata és tevékenysége hozta létre magát a sportot. Komoly előélettel már, 1914-ben alakult hivatalosan a sportegyesület, de jó pár évvel korábban már az erős gyökerek megvoltak. Ez már csak a gyakorlati megvalósulása volt, hogy 1914-ben úgy kiforrott, hogy akkor hivatalos szintre emelték. Úgy érzem, hogy konkrétan a kérdés értelmére válaszolva, azt hiszem a különlegességét az adta, hogy a helyi dominancia és az amire épült az egész dorogi sport, az olyan őrült erős alap volt, hogy ez büszkévé, eltökélté is tette az embert. Olyan – mikor egy jó családba van szerencséje az embernek beleszületnie.
Mit szólsz, hogy újjáalakult a DAC és mit gondolsz, hogy a jövőben, hogy fog tudni működni, hogy lehet a múlthoz kapcsolódni egy ilyen nagy múlttal rendelkező klubot?
Tekintve, hogy több mit 1 évszázad távlatából, ami alapként jól működött, semmi más nem kell, csak ezeket a meglévő dolgokat tudni működtetni tovább. Meglegyenek az eltökélt emberek minden téren, a szakosztályok élén, maguk a sportolók között. Úgy gondolom, hogy ez most sem lesz másként és ahogy látom, például aki maga is aktív sportoló volt, hogy valamilyen státuszba, valamilyen titulust betöltve szorosan a klubbal kapcsolatban maradt. A klubnak olyan erős a vonzereje, hogy az emberek késztetést is éreznek arra, hogy a későbbiek folyamán se szakadjanak, távolodjanak el a sporttól, hanem önmagukat egyéniségüket hozva, saját tapasztalataikkal fűszerezve tovább tudják vinni azt. Ez megint csak a múltra vezethető vissza, hiszen ott is a sportolók miután kiöregedtek, különböző funkciókba maradva szakosztály, vagy maga a klub élén vitték tovább a dolgokat. Ki edzőként, ki szakosztályvezetőként, egyéb adminisztratív szinten úgy, hogy olyan reprezentatív támogatója volt erkölcsileg, illetve a szakmai tudását latba véve, amivel tudta szolgálni a klubot. Mindig van 1-2 ember, aki olyan húzó erőt jelent és összeköti a múltat a jelennel, ezáltal a jövőt is garantálva. A Dorogi Atlétikai Club nemcsak papíron egy klub, hanem van egy tartalmi háttere és jövőképe, ami igenis egy komoly szerveződés és ehhez nagyon jó csatlakozni. Szóval én úgy gondolom, hogy ez nem is kérdés, szinte biztos vagyok benne, hogy az erős gyökerek és az igen pozitívnak tűnő jelen az együttesen biztosítja, hogy a jövő is garantált lesz.
