A Dorogi Atlétikai Club karate szakosztályának vezetőjeként, edzőjeként a közönségszavazatok alapján megérdemelten nyerted el az Év Edzője elismerést. Milyen érzés volt, amikor Téged szólítottak ki a négy jelölt közül?
Nagyon meglepődtem és örültem is. Itt is szeretném megköszönni a jelölésemet az Év Edzője díjra, továbbá a támogatói szavazatokat, és a sok biztatást, amit a napokban kaptam. Megtiszteltetés volt a többi edzőjelölttel fent állni a színpadon és izgatottan várni az eredményt a szavazásról. Nemcsak én izgultam, hanem a lányom, Lili, és a tanítványaim, barátaim is a színpad előtt és otthon.
Kérlek meséld el mikor és hogyan kerültél a karate szakosztályhoz és milyen eredményekre vagy a legbüszkébb?
1992-ben, 13 évesen kezdtem karatézni, ekkor Halász Károly és Temesi József kezdett el edzéseket tartani a dorogi sportcsarnokban. Nem sokkal később néhány támogató szülő megalapította a Contact Sportegyesületet, így már önálló egyesületként vettünk részt a versenyeken. Miután megszűnt az egyesület, a Dorogi Egyetértés Sportegyesülethez igazoltunk. Majd Puksa Ferenccel felvéve a kapcsolatot csatlakoztunk a Dorogi Nehézatlétikai Clubhoz, ami összefogta a helyi küzdősportokat. Ez év januárjában kaptuk a felkérést a Dorogi AC-hoz való csatlakozásra, ami jó döntésnek bizonyult és most már a Dorogi Atlétikai Club Karate szakosztályaként működünk tovább és hozzuk az eredményeket, öregbítjük Dorog város hírnevét.
Egyik legemlékezetesebb versenyem Görögországban, Volosban volt, ahol egy nemzetközi versenyen formagyakorlatban aranyérmes lettem. Ekkor már én tartottam az edzéseket Dorogon és tanítványommal, Erőd Zsanett-tal együtt vettem részt rajta.
Másik emlékezetes versenyem kislányom megszületése után fél évvel volt Szicíliában, ahol az EB-n vehettem részt formagyakorlatban.
1998-ban lett meg a sportoktatói bizonyítványom, következő évben pedig danvizsgát tettem. Ez idő alatt nagyon sok tanítvánnyal foglalkoztam, akik közül Mező Éva tartott ki a legtovább, aki szintén eljutott a danvizsgáig.
Mező Évával együtt kezdtünk el karatézni, aki a sport által ismerkedett meg férjével, a kőbányai Kaszala Bélával, akivel jelenleg együtt tartjuk Dorogon az edzéseket.
Több tanítványt juttattam el a fekete öv megszerzéséig, közülük az egyik Kovács János, aki Nyergesújfalun nyitott edzőtermet és jelenleg is ott tart edzéseket.
Minden tanítványom eredményére nagyon büszke vagyok, akik bármilyen rendezvényen Dorog várost képviselik.
Januárban újjáalakult a Dorogi Atlétikai Club melynek a karate szakosztály is a tagja, kérlek mutasd be, hogy jelenleg hányan dolgoztok nap mint nap? Milyen céljaitok vannak a közeljövőre nézve?
Jelenleg hárman dolgozunk a karate szakosztályban, Kovács János Nyergesújfalun, Kaszala Béla és én Dorogon. 50 fő fölötti létszámmal azon vagyunk, hogy minél jobban népszerűsítsük ezt a sportot és minél több gyerekkel tudjuk megismertetni és megszerettetni. Ezt segítik az elért sikereik is, amelyekről folyamatosan beszámol a Dorogi Sport és a DAC a weboldalán.
Szeretnénk több nemzetközi versenyre eljutni, ha lehetőség adódik rá, akkor jövőre újra Japánba. 1-2 éven belül szeretném, ha a fekete öveseim magasabb danfokozatra vizsgáznának. Ha lehetőség adódik, akkor egy újabb csoportot indítani itt Dorogon, vagy a környéken.
Gratulálunk Brigi és további sok sikert kívánunk!
